Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 162 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-162
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bokor Gábor

2012. augusztus 27.

Hazatért a nagy bujdosó
Egy kis Magyarország, egy kis Erdély sereglett össze Mikes koporsója körül, emlékezni a nagy bujdosóra, II. Rákóczi Ferenc íródeákjára, a törökországi levelek szerzőjére – mondta prédikációjában Szőcs László kézdi-orbaiszéki református esperes szombaton Zágonban Mikes Kelemen jelképes temetésén. A Mikes hamvait helyettesítő, feltételezett rodostói sírjáról származó földet Incze Sándor nyugalmazott esperes, Kis József polgármester és a Rodostó Alapítvány képviselői tavaly hozták haza Zágonba, a jelképes temetésre a helyhatósági választások miatt nem került sor korábban, a szervezők el akarták kerülni, hogy a rendezvénynek politikai indíttatást tulajdonítsanak.
A szombati eseményen jelen volt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Harrach Péter országgyűlési képviselő, Csige Sándor konzul, a Rodostó Alapítvány képviselői, Zágon testvértelepüléseinek, a magyarországi Kocsér és Kisköre, valamint a lengyelországi Namyslow delegációi, lelkészek, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, a megye vezetősége, szomszédos települések polgármesterei, számos zágoni polgár.
Kis József zágoni polgármester megnyitóbeszédében így fogalmazott: nagyjaink tárgyi elmékeinek, munkásságának felkutatása, emlékének ápolása mindannyiunk kötelessége ugyanúgy, mint az utódoknak való átadása. Mikest többszörösen ki kell emelni, a hűség emberi megtestesítőjeként, a történelem megörökítésében szerepet vállaló íróként is – mondta. Rosszallását is megfogalmazta: tizenkét évnyi próbálkozás után sem tudta elérni, hogy újjáépüljön a rodostói Mikes-ház és annak hű másolata Zágonban. „Többet nem tudok ígérni, s az ígéretekben sem hinni. A magyar kormány segítségét vártuk, a zágoniak tartják ígéretüket, faanyaggal és ácsmestereinkkel tudunk az ügy mellé állni. A magyar nemzet kötelessége Mikes emlékének ápolása, hátha három-négy év múlva mégis elkezdhetjük az építkezést.”
Mikes búcsúztatási szertartása a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán kezdődött. A zágoni magyar templomok harangzúgásával kísérve indult a gyászmenet a Mikes-kert felé, ahol egykori szülőházának helyén tért végső pihenésre a bujdosó. A Mikes-koporsót díszruhás huszárok vitték, majd elhelyezték a Mikes-emlékmű előtti sírba. A sírjáról hozott föld itt vegyült az anyafölddel – ez a felirat áll a most állított Mikes-emléktáblán.
A szülőháznál Márk Sándor református lelkész mondott imát, ismertette röviden Mikes életútját. A sírt Balázs Imre plébános áldotta meg, mondván: „szívünkbe zártuk, őrizzük, ennek látható jele a Mikes-emlékmű”. Harrach Péter ünnepi beszédében az esemény üzenetét „a téren és időn átnyúló nemzeti összetartozásban” fogalmazta meg. Füzes Oszkár a magyar köztársasági elnök, a kormány, egész Magyarország szívből jövő háláját tolmácsolta, köszönetet mondott mindazoknak, akik megszervezték az ünnepséget. Veres Miklós irodalomtörténész a Rodostó Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a jelenlevőket. Tamás SÁndor megyeitanács-elnök románul is szólt, Mikes a magyarok számára ugyanolyan, mint a románoknak Constantin Brâncoveanu – vonta meg a párhuzamot.
Az emlékkoszorúk elhelyezése előtt fellépett a zágoni ifjúsági fúvószenekar, a Mikes Vegyes Kar, majd Beder Melinda tanítónő vezetésével a Mikes Kelemen Általános Iskola tanulói mutattak be rövid műsort. A rendezvényt a Mikes Kelemen Kultúrotthonban felszolgált közös ebéd zárta.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 22.

Mikes János, a modern püspök
Ma délután két órakor Mikes János-szobrot avatnak Zabolán a katolikus templom kertjében. A mellszobor hű mása a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánia udvarán tavaly június hetedikén állított emlékműnek.
A tavalyi szoborállítással százéves évfordulójára emlékeztek annak, hogy gróf Mikes János székelyudvarhelyi főesperes-plébános hatévi szolgálat után (1906–1911) eltávozott szeretett városából, hogy elfoglalja a szombathelyi egyházmegye püspöki székét. 2012. január elsején volt egy évszázada, hogy gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök a Szent István-bazilikában püspökké szentelte. A mai szoborállítást emlékkonferencia előzi meg, melyen jeles előadók értekeznek Mikes János életútjáról, Magyarország 1920–1921-es helyzetéről, valamint a püspök bátyja, gróf Mikes Ármin pályafutásáról. Gróf Mikes János (1876–1945) szombathelyi római katolikus püspök, címzetes érsek volt, a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium építtetője, bőkezű kultúrmecénás. 1911 és 1935 között vezette és gazdagította szellemi és anyagi értelemben a Szombathelyi Egyházmegyét. Ő volt az aki többek között a püspöki palotába és a székesegyházba is bevezettette a villanyvilágítást, és a püspöki rezidenciába míves bútorokat, értékes festményeket vásárolt. Mikes Jánost modern püspökként méltatja 1966-ban írt könyvében Székely János. A könyv ajánlásában dr. Veres András megyés püspök sorra veszi nagy elődje érdemeit. Egyházkormányzásának kezdetén megismerkedett a civil szervezetekkel, kapcsolatot keresett minden rendű és rangú emberrel. 1913-ban napilappá fejlesztette az akkori egyházmegyei lapot, létrehozta a Martineum Részvénytársaságot. 1912-ben ő alapította meg az ország első egyházmegyei takarékpénztárát. Az első világháború alatt répceszentgyörgyi kastélyát felajánlotta katonai kórháznak, a háború után személyesen irányította Szombathely új plébániáinak (Szent Márton, Szent Kvirin, Szent Erzsébet) létrehozását. Anyagilag támogatta az Afrika-kutató Almásy László világhírű felfedező útjait – legtöbben Az angol beteg című film kapcsán ismerik. A művészet nagy rajongója volt. Püspöki működésének első esztendejében hazahozatta Franciaországból a Szent Márton-ereklyét. Legitimistaként támogatta IV. Károly király visszatérését. A mai konferencián az úgynevezett királypuccsról is szó esik. Így nevezte a korabeli sajtó és némely történetírók azokat az 1921 márciusa és októbere között lezajlott Habsburg-restaurációs kísérleteket, amelyek során IV. Károly utolsó magyar király két alkalommal is visszatért, hogy a magyar legitimisták támogatásával visszaszerezze magyarországi uralkodói hatalmát.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 24.

Mikes János-szobrot avattak
Mikes János püspök mellszobrát avatták szombaton kora délután a zabolai katolikus templom kertjében. Az alkotás eredetije Szombathely külvárosában, a Szent Kvirin Szalézi Plébánia területén található. Ennek alapítására gróf Mikes János megyés püspök 1929-ben adott megbízást a szalézi rendnek. A szobor másik másolatát tavaly avatták Székelyudvarhelyen.
A zabolai avatón jelen volt Mátyás Károly szombathelyi főesperes, aki a szobor eredetéről is szólt. A leleplezésnél mondott beszédében Fekete Tamás zabolai plébános hangsúlyozta: habár a katolikus egyház általában szentek szobrait állítja a templomok mellé, a neves egyházi elöljáró, Mikes János püspök jeles tevékenységével kiérdemelte, hogy a templomkertben álljon szobra. A leleplezés a zabolai lelkészre és gróf Mikes Katalinra hárult, a talapzatnál elhelyezték a kegyelet koszorúit. Közreműködött a Gyöngyharmat Egyesület. A szoboravatót megelőzően jeles történészek, egyetemi tanárok értekeztek Mikes János püspök életútjáról. Szőcs Levente, Hermann Gusztáv Mihály, Szakály Sándor, Bakó Balázs, Pozsony Ferenc előadásaiból kihallatszott: Mikes Jánost a pénz megszerzéséhez és elköltéséhez értő egyházi méltóságként tartják számon. A püspök életútjával párhuzamosan testvéréről, gróf Mikes Árminról is szó esett: a helyi iparosodásban játszott szerepét emelték ki.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. október 6.

Bécsben a Tiszta Szív
A bécsi Erdélyi Nap rendezvényeinek sorában lép fel ma a kovásznai Tiszta Szív kórus tizennyolc tagú csapata. Repertoárjuk alapja Tolcsvay László Magyar mise című rockoratóriuma. Délelőtt a magyar templomban, a nagymise alkalmával énekelnek, délután a bécsi magyar szövetség látja őket vendégül.
A Magyar mise előadása szakszerű hangosítást kíván meg. Cseh Béla karnagy elmondta, magukkal vihették a Kőrösi Csoma Sándor Líceum jó minőségű hangosítóberendezését. Bár féltik a műszereket, Simon István igazgató megértette, hogy a kórus számára nélkülözhetetlen a felszerelés, ezért beleegyezett a kölcsönadásba. A Tiszta Szív kórus tavaly másodszor turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, ott is a Magyar misét adták elő több helyszínen. Úgy gondolták, ott nem lesz nehéz biztosítani a hangosítást – de tévedtek, sok problémájuk adódott a megfelelő hangzással – mesélte a karnagy. A bécsi két fellépés után Kovászna testvértelepülésein állomásozik a Tiszta Szív kórus. Két-két előadással lépnek fel Pécsen és Balatonfüreden. A mostani turné során az eredeti elképzelés szerint Svédországot és Németországot is kellett volna érinteniük, de gyakorlati megfontolásból törölték a programból e helyszíneket. Az utazás költségeit szinte teljes egészében a budapesti MVM Energiakereskedelmi Partner Zrt. vállalta – tudtuk meg a karnagytól. A Tiszta Szív kórus tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Tucatnyi nagy európai turnén vettek részt. Legjelentősebb közülük a ’95-ös római utazás, amikor találkozhattak a pápával, és énekelhettek is az egyházfő előtt. Két évvel később a strasbourgi Európai Parlamentben léptek fel. A leghosszabb turnéjuk a svédországi volt 1999-ben, akkor 28 napot tartott az utazás. Kétszer jutottak el az Amerikai Egyesült Államokba is. Idén tavasszal Brüsszelben, az EU-székházban léptek fel.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. január 4.

Kicsit jobb a mérleg (Háromszéki népfogyatkozás)
A háromszéki városok anyakönyvi hivatalainak adatai alapján az elmúlt évek születési számának folyamatos csökkenése látszik visszafordulni – de ez még nem jelenti a háromszéki népfogyatkozás leállását, hiszen az elhalálozások száma a növekvő tendencia mellett tart ki a legtöbb kisrégióban, s a házasságkötések is egyre csappannak.
A sepsiszentgyörgyi városháza anyakönyvi hivatalának tájékoztatása szerint tavaly 1115 születési bizonylatot állítottak ki, 2011-ben 1059-et, 2010-ben 1166-ot, 2009-ben 1221-et, 2008-ban 1300-at, 2007-ben 1210-et, 2006-ban 1272-t. A számok a megyeszékhelyen anyakönyveztetett újszülöttekre vonatkoznak, Sepsiszentgyörgy lakossága tavaly 363 kisgyerekkel gyarapodott, míg 2011-ben csupán 292-vel – korábban viszont a városbeliek gyerekáldása jobb, bár az évek során kitartóan csökkenő számokat adott: 2010-ben sepsiszentgyörgyi szülők lakhelyük anyakönyvi hivatalában 391 újszülöttet jelentettek be, 2009-ben 393-at, 2008-ban 420-at, 2007-ben 444-et, 2006-ban pedig 508-at. Az elhalálozások statisztikai alakulása: 2006-ban 711, 2007-ben 698, 2008-ban 778, 2009-ben 823, 2010-ben 747, 2011-ben 753, 2012-ben 790 halotti bizonylatot állítottak ki a sepsiszentgyörgyi városházán, ezen belül a város lakossága 2006-ban 448, 2007-ben 457, 2008-ban 466, 2009-ben 487, 2010-ben 438, 2011-ben 420, 2012-ben 450 fővel fogyatkozott. A házasulási kedv a mélyzuhanás jelében továbbra is, a sepsiszentgyörgyi városháza esketőtermében 2006-ban 434 pár mondta ki az igent, 2007-ben 467, 2008-ban 425, 2009-ben 429, 2010-ben 340, 2011-ben 274, tavaly már csupán 260 pár hivatalosította kapcsolatát. Az egyszerűsített házasságbontás viszont fogyatkozik, bevezetésének első évében 19 házasságot érvénytelenítettek a városházán, tavaly csak 11-et – de az adat sokat nem jelent, hiszen egyszerűsített válást közjegyzőnél is lehet lebonyolítani, bár ott az ára még több, mint a városházán, viszont a bíróságokon nagyon kevés pénzből lehet „megúszni”, és procedúrája éppoly egyszerű.
Többen házasodnak Felső-Háromszéken
A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvi irodájában az elmúlt esztendőben 502 újszülöttet, 239 elhalálozást és 101 házasságkötést vettek nyilvántartásba. Tavalyelőtt 522-en születtek, 188-an hunytak el és 75 pár mondta ki a boldogító igent. 2010-ben még 593-an születtek, 192-en hunytak el, és 118 házasság köttetett, míg 2009-ben 544 születést, 229 elhalálozást és 125 házasságkötést iktattak, ami azt jelenti, a házasságot kötők száma igen lassan áll majd vissza a korábbi szintre a 2011-es mélypont után.
A születések száma egyébként azért ilyen magas, mivel az egész Felső-Háromszéken világra jött babákat a céhes városban veszik nyilvántartásba. Kovács Mária Magdolna irodavezető elmondása szerint az arány majdnem ötven-ötven százalékos a város és a vidék között. Hogy hányan váltak el, arról az anyakönyvi hivatalban nincs pontos kimutatás.
Szaporulat Erdővidéken
Pozitív fordulatot vett a népszaporulat Erdővidék központjában. A baróti polgármesteri hivatalban tavaly több születést jegyzőkönyveztek, mint halálesetet, a házasságkötések száma szinten maradt – tudtuk meg Toma Éva anyakönyvvezetőtől. Az utóbbi négy év statisztikájából kiderül: 2009-ben 93-an, 2010-ben 67-en, 2011-ben 98-an, tavaly 121-en születtek. Az elhalálozások száma: 109, 102, 109, illetve tavaly kereken 100, a házasságkötéseké 54, 38, 29, s tavaly szintén 29.
Pozitív mutató Kovásznán
Gyarapodni látszik Kovászna lakossága. Tavaly 197 születést jegyeztek az anyakönyvi hivatalnál, ezzel szemben csupán 117 halálesetet (2011-ben 104-et) – tudtuk meg a városházán Németh Tímea Katalintól. A számok azonban megtévesztőek lehetnek Kovászna lakosságszaporodásának megállapításában: a fürdőváros szülészetére ugyanis nemcsak Orbaiszékről, hanem Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhely környékéről is érkeznek szülő nők. Jó hír viszont, hogy a tavalyi népességszaporodási mutató azt jelzi, megállt a csökkenés. Tavalyelőtt csak 168-an, ám egy évvel korábban 200-an, 2008-ban még többen, 250-en születtek Kovásznán. A születések számának növekedése akkor is érthetetlen, ha a fürdővárosbeliek házasodási kedvének alakulását vizsgáljuk. A statisztika szerint ugyanis 2008-tól folyamatosan csökken a házasságok száma. Akkor 68 ifjú párt adtak össze, 2010-ben már csak 57-et, 2011-ben 51-et, a tavalyi adat is a csökkenést mutatja, csupán 45 pár fogadott örök hűséget.
Összeállításunk szerzői: Bokor Gábor, Iochom István, Szekeres Attila, Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. január 15.

Aláírásgyűjtést indított az EMNP a felvidéki magyarokért
A magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok támogatása érdekében indított szolidaritási aláírásgyűjtést az Erdélyi Magyar Néppárt. „Sorozatosan zaklatják a magyar állampolgárságot kérő felvidéki magyarokat.
Ezzel szemben nálunk eddig kétszázezer az igénylők száma, őket semmiféle zaklatás nem érte, elfogadták igényüket. A legdurvábban Mircea Geoană nyilatkozott a magyar állampolgárság igénylése ellen, aktív nosztalgiának nevezve azt” – nyilatkozta Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke, hozzáfűzve: a felvidéki magyaroknak kell érezniük, hogy rájuk is gondolunk, támogatjuk őket a rendelkezésünkre álló eszközökkel.
Az aláírásgyűjtésbe egyházakat, civil szervezeteket is bevonnak, a támogatókat várják a Demokrácia Központokban is. Eddig ötszáz kézjegy gyűlt össze. Cél, hogy minél többen aláírjanak, Erdély ezzel segíthet – szögezte le Nemes Előd.
Bokor Gábor
Háromszék
Erdély.ma,

2013. február 2.

Könyvadomány az Apáczai Kiadótól
Jelentős értékű könyvadomány érkezett Sepsiszentgyörgyre az Apáczai Kiadó jóvoltából. Az I--IX. osztályosoknak szóló tankönyveket és cédéket erdélyi magyar tanulók kapják meg, beleértve a szórványban élőket is. A 24 tonnányi szállítmány a Duna Televízió támogatásával létrejött Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány közvetítésével érkezett Háromszékre. Földes István, az alapítvány vezetője elmondta: a kiadványokat tanügyi szakértők bevonásával megállapított, egyedi kritériumok alapján osztják szét magyar anyanyelvű tanulók között. Ezeket nem hivatalos tankönyvként, hanem oktatási segédeszközként használhatják a gyerekek – mondta Földes, aki a rendszerváltás óta jelentős mennyiségű és értékű támogatást juttatott el Erdélybe, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeire. Az Apáczai Kiadó vezérigazgató-tulajdonosa, Esztergályos Jenő évente juttat hasonló, több százmillió forint értékű adományt a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire. Az Alapítvány vezetője Klárik László szenátort bízta meg a könyvadomány célközönséghez való eljuttatásával, amiben az alapítvány mellett a Duna TV, a PCO lovagrend is részt vállalt. A kedvezményes szállítást a magyarországi Inter-Épfu Kft. vezérigazgató-tulajdonosa, Kocsis László biztosította. A könyvek tanulókhoz való eljuttatásában részt vállalt a HÁRIT is. Grüman Róbert elnök elmondta: az ifjúsági szervezet logisztikai lehetőségeivel segít a könyvek szétosztásában, szórványvidéken a magyar történelmi egyházak segítségét is kérni fogják.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. február 20.

Megvalósult álom (Zabola monográfiája)
Szinte szűkösnek bizonyult a Csángó Néprajzi Múzeum, sok helybéli gyűlt össze tegnap este a község monográfiájának bemutatója alkalmával. A Zabola – egy polgárosult orbaiszéki falu öröksége című kiadványt egyszerűen méltatta köszöntőbeszédében Kinda István néprajzkutató: ez Zabola legteljesebb monográfiája.
A Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár által írt könyvet szerkesztője, Sepsiszéki Nagy Balázs ismertette. A monográfia egy sorozat része, az összes székelyföldi települést be kívánják mutatni, s szándékuk, hogy a könyvek vissza is kerüljenek az illető településre – hangsúlyozta, hiszen ezek a kötetek fontos szerepet játszhatnak az önazonossági tudat megerősítésében. A sorozat könyveinek általában több szerzője lesz, a Zabola monográfiája viszont egyszerzős mű, köszönhetően Pozsony Ferenc munkájának, kitűnő helyismeretének – hangzott el. A szerző úgy értékelte, ez élete első kötete (eddig 12 önálló könyve jelent meg), melyben „nem kötötték meg a kezét”, nem szorították terjedelmi, szerkezeti, forrásfelhasználhatósági keretek közé. A könyv anyaga tíz évvel ezelőtt jelent meg nyomtatásban először, de abba nem kerülhetett bele minden – mesélte Pozsony, az elmúlt tíz esztendőben azonban nagyon sok kutatási eredmény született, újabb forrásanyagok kerültek napvilágra, és mindezeket bevihette az új kötetbe. „Olyan lett, amint megálmodtam” – mondta.
A könyvbemutatón Thiesz Katalin népdalénekes és a petőfalvi, ötödik osztályos Both Aliz népdalokkal lépett fel, az estet a megvásárolt kötetek dedikálása zárta.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 21.

Folytatódik a trikolórbotrány
Ahelyett, hogy csillapodna, egyre tovább gyűrűzik a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban kirobbant trikolórbotrány.
A március 15-i és azt követő eseményekről – amikor egy román tagozatos diáklány kezdeményezésére több társa piros-sárga-kék szalagokkal, festéssel díszítette magát – már az országos tévés hírcsatornák, napilapok is tudósítanak, etnikai feszültséget, magyar bosszút emlegetnek. Mindeközben, közel egy héttel az esemény kezdete után az iskola vezetősége még mindig nem tett közzé hivatalos állásfoglalást. Többek között ennek eredménye, hogy a vérszemet kapott diákok folytatják akciójukat, tegnap nemcsak fejkötőként, hanem sálként is többen használták a trikolórt – mesélik Kovásznán. Simon István igazgató még hétfőre ígért tájékoztatást. Kedden irodájában kerestük, de a titkárságon megtudtuk, Sepsiszentgyörgyön tartózkodott. Telefonon azóta sem lehet elérni. Az iskola tanárai csak nevük vállalása nélkül nyilatkoznak. Többen állítják, az ügyet komolyabban kellett volna venni, az igazgatónak már a 15-i eseményt követően kérdőre kellett volna vonnia az akcióban részt vevőket. Egyikük feltette a kérdést: mi történne, ha december elsején piros-fehér-zöldbe öltöznének a magyar tagozatos gyerekek? A civil szféra ugyancsak aggodalommal figyeli az eseményeket. Tudni vélik, hogy a háttérből immár nacionalista erők irányítják a szálakat. Azt is hangoztatják: az áldozatnak kikiáltott diáklánnyal való együttérzés kinyilvánítására ma Bukarestben és Brassóban is tüntetni fognak. Továbbá mondják: nyilvánvalóan látszik, az iskolában az esetet bagatellizálni akarják. Thiesz János polgármestert is faggattuk véleményéről, ő is azt mondja: várja, hogy megjelenjen az iskola hivatalos állásfoglalása. Az utóbbi időszakban felerősödött Kovásznán a magyar és román közösség közötti ellentét. Viták voltak a líceum tablóját és az ortodox keresztállítást illetően, a szívkórházban felszentelt kápolna kapcsán is. Az internetes közösségi oldalakon nyomdafestéket nem tűrő módon zajlik az eseményeket követő szócsata, eközben a városban egyre többen aggódnak.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. április 3.

Csoma-napok rangos konferenciával
A kulturális kínálat tekintetében a megszokottat hozza a ma kezdődő Kőrösi Csoma Sándor-napok programja, de a tudományos konferencia vonatkozásában az idei rendezvény az eddigi legtekintélyesebb – mondta el érdeklődésünkre Gazda József szervező, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője.
Az idei, 24. konferencia témája is hozzájárult az előadók táborának több mint negyven főre való duzzadásához: Mi a magyar? – erről a kérdésről értekeznek a több kontinensről érkező szaktekintélyek. Japánból, Finnországból is érkeznek előadók, Párizsból, Torontóból küldött tanulmányokat is felolvasnak, bemutatják a Kőrösi Csoma Sándor – lelki élet, vallásosság című, átfogó kötetet.
A gazdag kínálat mellett árnyékos oldala is van az idei Csoma-napoknak. „Ilyen még soha nem volt, holnap kezdődik a rendezvény, s ma még nem tudjuk, miből fedezzük a kiadásokat” – mondta el tegnap délután Gazda József.
A Kovászna legszínvonalasabb kulturális eseményének számító rendezvény költségvetése harmincezer lej körüli, eddig még egy lej sem folyt be a szervezésre, mivel a letett pályázataikat még nem bírálták el, és azt sem tudják, pozitív lesz-e a pályázatkiírók döntése. „Menekülni nem lehet, a könyvet kinyomtatták, már kötik, a vendégek is érkeznek, így az anyagi bizonytalanság óriási terhet jelent” – mondta el a szervező.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

2013. április 11.

Csomakőrösön tudják, mi a dolguk
A Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozatának utolsó mozzanatai a nagy utazó szülőfalujában zajlottak. Sok résztvevő figyelt fel a Csomakőrös központjában megjelent új emlékműre. Hatalmas sziklatömb márványlappal, mellette strázsáló kopjafa, csinos kerítéssel körülvéve. A csomakőrösi hősi halottak emlékművét március 15-én leplezték le.
Mindaddig csupán Csoma Sándorhoz, a világszerte ismert nyelvtudóshoz, orientalistához kötődő látnivalókat nézhettek meg a Csomakőrösre érkező látogatók. A Csoma-emlékházat, a Csoma-diófákat, az életút-kiállítást, a nagy előd mellszobrát a központban, és nem utolsósorban az 1779-ben épült műemlék templomot, melyben egykoron, 1784. március 27-én Csomát megkeresztelték. Az új emlékmű, a negyvennyolcas, a solferinói csata és a világégések csomakőrösi hősi halottainak nevét megörökítő márványlap a bizonyság arra, hogy Csoma Sándor után is a népük mellett kiálló, nemzetükért vérüket adni nem habozó székelyek születtek és születnek ma is a Kovászna árnyékában meghúzódó kis faluban. Hangsúlyozni kell: az emlékmű születésénél a falu egésze bábáskodott, adatokkal, kétkezi munkával, adományokkal segítettek abban, hogy a hősök példaképként élhessenek tovább.
Nem volt emlékhely
Az emlékmű megépítésének ötlete már jó három éve felvetődött. Elsőként a nőszövetségi konferenciákra, Kálvin-napokra járó csomakőrösi hölgyek figyeltek fel arra, hogy más települések rég lerótták kötelességüket a helyi hősök előtt, szinte mindenhol áll rájuk emlékeztető jel, emlékmű – csak Csomakőrösön nem. Majd jött Debreczi Tamás, és felvetette, hogy a templomkertben szeretne kopjafát állítani hősi halált halt elődjének. Ekkor döntötték el: Csomakőrösön is emlékművet kell állítani a hősi halottaknak – mesélte az emlékműállítás ötletének születését Bende Tamás református lelkész.
A két világháború hőseinek névsorát viszonylag könnyű volt összeállítani. Debreczi Irénke vállalt oroszlánrészt a munkában, küszködését nagyon sokan segítették. A saját szüleitől hallottak alapján, régi gyászjelentők, egyházi anyakönyvek fellapozásával sikerült összeállítani az első és második világháborúban elesett 17–17 kőrösi hős nevét. Az alakuló névsort egy éven át nyilvánosan kifüggesztették, hogy bárki kiegészíthesse azt. Mégis, mikor már márványlapba faragták a neveket, kiderült: még van két hősi halott, akinek nevét meg kell örökíteni. A márványlapon éppen akkora hely maradt, ahová azt a két nevet be lehetett szorítani – mesélte a lelkész.
Közös ügy
Debreczi Irénke néni háza közvetlenül az emlékmű mellett áll. A befejezett munka örömével mondja: „Sokat kellett dolgozni, hogy megépülhessen. Mégis könnyű volt, mert az egész falu odaállt a közös ügy mellé. Ha nem jönnek betont önteni, nem adnak pénzt, nem segítenek jószándékkal, akkor hogyan valósulhatott volna meg?” Mély lélegzetet vesz, s úgy jelenti ki: nagy dolog, hogy az őseinknek legyen méltó emlékhelye. A családjában nem volt hősi halott, de nagyapja az első világháborúban harcolt, hat évet töltött orosz fogságban. Sokat mesélt a háborús időkről, számos hős nevét tőle tudta meg Irénke néni. A nagyapa 1961-ben halt meg, „rajta csüngöttünk, szerettük ezeket a dolgokat, amiket mesélt, megjegyeztem a neveket” – mondja. Édesapjától a második világháborús eseményekről tud. Nem került fogságba, megszökött a frontról, ő is sokat mesélt lányának. A fennmaradt gyászjelentők nagy része Debreczi Gyulánétól származik, aki a maga során nagybátyjától, Ferencz Károlytól szerezte meg azokat. A gyászjelentőkből tudjuk, hogy az első világháborúnak csomakőrösi női hőse is volt: Ferencz Zsuzsa a fronton szolgált, vöröskeresztes ápolóként adta életét a második világháborúban.
Nemzetgyűlésről a csatába
Keményebb dió volt a negyvennyolcas hősi halottak és a solferinói csatában elesett csomakőrösiek névsorának összeállítása – a faluban kevés adat maradt fenn ezzel kapcsolatban. Csomakőrösi származására mindig büszke ember dr. Nagy Lajos. Természetes hát, hogy felkarolta az emlékműállítás ötletét. Levéltári kutatással szerezte meg a Csomakőrösről elvitt anyakönyveket, digitalizált formában. Így kerültek vissza a faluba Kőrösi Csoma Sándor idejéből (!) származó anyakönyvek is. Az emlékműavatáskor dr. Nagy Lajos a korabeli eseményekbe beágyazva mesélt a hősi halottak kiléte utáni kutatásairól. Előadásából tudjuk, hogy az Agyagfalvára összehívott Székely Nemzetgyűlésre legalább három kőrösi ment el. Ők hárman onnan egyenesen az ellenség ellen indultak, életüket adták a szabadságért. „Nem fiatalkori kalandvágy vitte őket az agyagfalvi gyűlésre, hiszen Nagy József ötvenéves volt, és hét gyermeket hagyott itthon, Sidó Sándor még idősebb, 53 éves, és négy gyermek várta volna haza, akárcsak Dants Eleket” – mondta előadásában. Nagy Pál tiszteletes jegyezte fel: Nagy József és Sidó Sándor Magyarsárosnál kapott halálos lőtt sebet az Urbán seregében harcoló galíciai lengyel katonáktól. Az 1859. június 24-én lezajlott solferinói csatában vesztette életét Nagy Tamás. Abban a nevezetes harcban esett el, ahol közel félmillió fős osztrák sereg ugyanekkora francia és olasz katonával szemben harcolt.
Mindenki dolgozott
Az emlékműállítást megelőző munka során, 2011-ben kezdték el keresni az építéshez szükséges követ. A kezdeti elképzelés szerint a pávai kőbányából hoztak volna egy hatalmas homokkő tömböt. Dr. Nagy Lajos vetette fel: a homokkő nem időtálló, sokkal megfelelőbb lenne málnási, bükszádi bányából származó sziklatömb. Lőrincz Zsigmond akkori kovásznai polgármester vállalta: beszerzi a szükséges követ. (A tragikus hirtelenséggel elhunyt polgármester sok elkezdett munkájának befejezését nem érhette meg. Nem lehetett ott a kovásznai sípálya befejezésénél, a városi nagy infrastrukturális munka elkezdésénél, sem a csomakőrösi emlékmű befejezésénél. Méltán mondhatjuk: munkássága halála után is folytatódott.)
A sziklatömb hamarosan Kovásznára került. Akkora volt, hogy ketté kellett hasítani, egyik fele a kovásznai belvárosi református egyházhoz jutott – elevenítette fel Bende tiszteletes. A Csomakőrösre szánt darab 2012 végén került rendeltetési helyére. Az emlékmű alapzatát közmunkával ásták ki, a szükséges aprókövet a presbiterek hordták össze, a betonozást a kovásznai városháza vállalta. „Ez volt Lőrincz Zsigmond utolsó jó tette, amit Kőrösért vállalt, a sok egyéb mellett” – jegyezte meg a lelkész. Az emlékműhöz tartozó kopjafa anyagát Debreczi Tamás ajándékozta, a faragómunkát a kisborosnyói Bartha Árpád vállalta. Mindeközben gyűltek az adományok is. A 68 család ajándékából kikerekedett összeg fedezte a kiadásokat. Sőt, meg is maradt pénz, ezzel a falu ravatalozóházába felszerelendő légkondicionáló készülék megvásárlásába pótolnak be.
Az anyagiak mellett sokan kétkezi munkával támogatták az emlékműállítást. A tiszteletes sorolja a neveket: Debreczi Tamás (a kopjafa mellett a vasmunkát vállalta), Debreczi Elemér (faanyag), ifj. Debreczi Levente (sziklatömb helyére emelése), ifj. Zékely Zoltán (kerítés festése), pesbiterek testülete (kerítés elkészítése), Jeszenovics Albert (a munka irányítása). A márványlapot a sepsiszentgyörgyi Zoltáni Loránd véste. Thiesz János alpolgármesterként, polgármesterként is támogatta az ügyet, biztatta a megvalósítást. Meg kell említeni a nőszövetség tagjait is. Az asszonyok az avatóünnepségre készült közös ebédhez adományoztak hozzávalókat. Annyit főztek, hogy a díszebédről megmaradt sok finomságot a leleplezés másnapján, a vasárnapi istentisztelet után a hívek közös ebéden fogyaszthatták el. Az emlékműért tevékenykedő minden személyt felsorolni nehéz lenne. „Dicséretet érdemel a gyülekezet, de az egész falu is, függetlenül a vallástól. Minden halott neve ott a temetőben, egy fejfán, ez a hősi halottaknak nem adatott meg, de most van egy hely, ahol emlékükre el lehet helyezni egy szál virágot” – összegzett Bende Tamás. A lekész saját magát nem említi, ezért mi mondjuk: ő volt a lelke az emlékműállításnak.
Megmaradunk Mit üzennek a táblára vésett nevek egykori viselői a mai kőrösieknek? – tette fel a kérdést dr. Nagy Lajos az avatóünnepségen. Üzenik, hogy hálásak ennek a generációnak, melynek eszébe jutott, hogy emlékezni kell. Ravasz László mondta: ha tudom, mire emlékezem, tudom, ki vagy. Kis változtatással: ha emlékezünk, tudjuk, kik vagyunk, ha tudjuk, kik vagyunk, tudjuk, mi a dolgunk, ha tudjuk, mi a dolgunk, megmaradunk – adta meg a választ.
Bokor Gábor
Krónika (Kolozsvár).

2013. április 23.

Fúvósok, ha összegyűlnek
Közel háromszáz fiatal fúvószenész vett részt Zágonban a hét végén hatodik alkalommal megrendezett Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekarok Találkozóján. A rendezvényt kivitték a szabad ég alá – a térzene kitűnően érvényesült a Mikes–Szentkereszty-udvarház előtti téren, a közönségnek is sokkal több hely jutott.
Szombat reggel fúvószenével telt meg Zágon központja, a résztvevők egymás után, zenélve vonultak az iskolától a művelődési központig, a csapatok előtt a zágoni Gyöngyvirág néptáncegyüttes székely ruhás lányai vitték a helységnévtáblákat. Változatos repertoárjukban hagyományos művek, indulók, népdalfeldolgozások mellett modern darabok is felcsendültek. „Örvendetes, hogy a találkozón újból megjelent az uzoni gyermekzenekar, és hogy eljöttek a csíkszentsimoniak is. A többi zenekart már ismertük, de elmondható, hogy mindannyian kitűnően felkészültek, magas szintű zenei produkciót mutattak be” – értékelte az eseményt Musát Gyula, a sepsiszentgyörgyi Népművészeti Iskola igazgatója. Az említetteken és a helybelieken kívül Sepsiszentgyörgyről, Barátosról, Kézdivásárhelyről jöttek a fiatal zenészek, fellépett a zágoni Szivárvány mazsorettcsoport is. Barabás Tünde, a zágoni kultúrközpont igazgatója azzal búcsúzott a résztvevőktől: viszontlátásra – így biztos, hogy a színvonalas találkozót jövőre is megszervezik.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. június 3.

Családi nap a Mikes-kastélykertben
A zabolai Mikes-kastély parkja adott otthont az ötödik alkalommal megszervezett Székely Családok Napjának.
A rendezvény egybeesett a gyermeknappal, így a kicsiknek különös figyelmet szenteltek a szervezők – Kovászna Megye Tanácsa, a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, a Europe Direct iroda és Zabola önkormányzata. A nap házigazdája, Mikes Katalin grófnő ugyancsak kiemelte a kicsiket köszöntő beszédében. Ádám Attila, Zabola polgármestere a Gabi Pékség kemencéjében sült, szekérkerék méretű „székely családok kenyeréből” saját kamrájából hozott zsírral kent szendvicsekkel kedveskedett a jelenlevőknek. A kastély sétányán Zöld Boltív Galéria címmel szabadéri fotó- és grafikai kiállítást szerveztek. A gyerekek szórakoztatásába besegített a Vöröskereszt, a zabolai Gyöngyharmat táncegyüttes, az Evilági zenekar, amely Dalóka című koncertjét adta elő. A négyszáz vendéget három üstben főzött pityókatokánnyal vendégelték meg a polgármesteri hivatal és a Gyöngyharmat egyesület „szakácsai”.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. szeptember 2.

Újjávarázsolták az emlékművet Barátoson
Régi pompájában díszeleg a barátosi Erzsébet-kertben az országzászló talapzata. Legnagyobb ékessége, a magyar zászló ott lobogott tegnap az árbocon, a nemzeti címer is visszakerült. Közel hetvenévnyi enyészet után tegnap avatták újra a restaurált emlékművet. Az ünnepségen a barátosiak mellett ott volt testvértelepülésük, Pálmonostora küldöttsége, Csige Sándor csíkszeredai magyar vezető konzul, Tamás Sándor megyeitanács-elnök. A zászlót a magyar küldöttség vezetője, Rádiné Gémes Ildikó polgármester adta át a barátosiaknak, Pálmonostora ajándéka a kőbe faragott címer is.
Az emlékmű történetét Kerestély Csaba polgármester elevenítette fel ünnepi beszédében. 1942. október 4-én avatták, Kispest ajándékaként épülhetett meg a háborús hősök emlékműve. Most három emléktábla hirdeti a világégésekben és az 1848–49-es szabadságharcban hősi halált halt 62 barátosi nevét. Az emlékmű felújítását a megyei tanács és a Székely Nemzeti Múzeum támogatta helybeliek közreműködésével – mondta a polgármester. Tamás Sándor köszöntőjében elismerését fejezte ki Kerestély Csabának, Vargha Mihály múzeumigazgató és munkatársai munkáját külön kiemelte, mint mondta: „újravarázsolták az emlékművet”. A leleplezés és zászlófelvonás után Bóné Sándor Barna lelkész mondott áldást, rövid beszédében – akárcsak az azt megelőző igehirdetésen – a nemzeti összefogás szükségességét hangsúlyozta. Ne csak régi hőstettekre emlékeztessen, az eljövendő küzdelmekre is erősítsen az emlékmű – mondta. Rádiné Gémes Ildikó a barátosi kapcsolat kialakulásáról beszélt. Tavaly ismerték meg egymást, azóta a testvértelepülési szerződést mindkét helység tanácsa elfogadta. Pálmonostora 1800 lelkes település, lakossága több mint negyede tanyákon lakik. Az ottaniak üdvözletének tolmácsolása mellett a polgármester nyilvánosan hívta meg a barátosiakat a jövő heti faluünnepükre. Az ünnepségen a pákéi Kádár Izabella népdalokat énekelt, Nagy Antónia szavalt – oktatójuk Bagoly Antónia tanítónő. Az emlékmű leleplezése a hagyományos barátosi fúvóstalálkozó részeként zajlott. A Kelemen Szilárd vezette Ferenc Ernő Református Fúvósegyelet idén 42. alkalommal szervezte meg a találkozót. A vendégek között volt az uzoni Atlantisz fúvószenekar és mazsorettcsoport, az étfalvi, borszéki, székelykeresztúri fúvószenekar.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. szeptember 16.

A mag is, a föld is jó volt (Tízéves a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum)
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum. A szombati rendezvényen mutatták be az érdeklődőknek a múzeum két új állandó tárlatát is: a Békebeli otthonok. Egy pávai tanítócsalád polgári lakáskultúrája (rendezte Dimény Attila), illetve A zabolai Condrea család otthona (rendezte Kinda István). Az eseményen a hazai és magyarországi kultúra jeles személyiségei, muzeológusok, a téma iránt érdeklődő polgárok, gyerekek voltak jelen.
Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum „kishúgaként”, az intézmény legfiatalabb külső egységeként köszöntötte a jubiláló zabolai tárlatot. „Minden falunak kellene hogy legyen ilyen múzeuma. A zabolai közösség becsülje meg saját múzeumát” – hangsúlyozta. Ligia Fulga, a Brassói Néprajzi Múzeum igazgatója egyedinek értékelte a két új tárlatot. „Nagyon fontos, hogy a fiatalok, gyerekek megismerhessék, hogyan éltek az őket megelőző nemzedékek” – nyomatékosított. Dimény Attila az általa rendezett tárlat értékét taglalva mondta: egy családtól származik, ez nagyon fontos, ma már igen ritka az ilyen teljes lakberendezés. Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa megjegyezte: a tízéves évforduló még szebb lehetett volna, ha a zabolai múzeumnak lehetne állandó, teljes munkakörű alkalmazottja, aki az új kiállítások rendezésében is szerepet vállalna. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke a zabolai múzeum megnyitásakor is jelen volt. Most, a tízéves évfordulón díszoklevéllel tüntette ki a múzeum munkaközösségét. Pozsony Ferenc, a múzeum megálmodója, alapítója – aki az ünnepség során a tőle megszokott szerénységgel nem mondott bővebb ünnepi beszédet – Kötő József tíz évvel ezelőtti ajándékát vette elő zsebéből: egy miniatűr Nofertiti-szobrot.
Lakatos Mihály, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője – aki 2004-ben a zabolai múzeum „keresztelőjén” is részt vett – a budapesti Hagyományok Háza Utolsó óra programja részeként gyűjtött, 50 CD-n rögzített folklóranyagot ajándékozott az ünneplő múzeumnak. A magyar kormány csángó múzeumot érintő támogatásáról elmondta: a mag is, a föld is jó volt, a múzeum jó példája annak, hogy érdemes az ilyen ügyek mellé állni.
A zabolai Mihai Condrea – akinek családi lakásberendezését most a múzeum tájházában lehet megtekinteni – jó ismerőse nagyapjának – elevenítette fel Pozsony Ferenc. A Mihai Condrea (1901–1984) és felesége, Maria Furtună (1910–2001) házában megőrzött bútorokat és textíliákat a zabolai önkormányzat segítségével vásárolta meg a csángó múzeum. A bútorok nagy része Zabolához közeli kisvárosokban készült szecessziós stílusban, a konyha viszont régiesebb formákat őriz. A Kinda István rendezésében elkészült kiállítás darabjait Jakabfi Edit, a múzeum restaurátora készítette elő a tárlatra.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. szeptember 21.

Pert vesztett az uzoni községháza (Székelyzászló-ügy)
Visszautasította a brassói táblabíróság Uzon község fellebbezését, mellyel a sepsiszentgyörgyi bíróság székelyzászló-ügyben hozott ítéletét támadták meg.
Codrin Munteanu prefektus egy évvel ezelőtt tett panaszt, kérte, bírósági ítélettel kötelezzék az uzoni hivatalt a homlokzatán lévő székely zászló eltávolítására. Az alapfokú döntés ellen az uzoni községháza fellebbezett, a táblabíróság döntése azonban megerősítette a korábbi ítéletet. Ráduly István, Uzon polgármestere jogilag érthetetlennek tartja a döntést, de érdemben csak azt követően mond véleményt erről, hogy megkapta a táblabíróság döntésének indoklását is. Elmondta: az utolsó tárgyaláson Veres Emőd ügyvéddel együtt jelentek meg, az indoklás tanulmányozása után vele beszélik majd meg a következő lépést. Nem zárja ki, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak az ügyben.
Bokor Gábor

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 11.

Vándorbottal az emberség útján (Bemutatták a Gazdáné Olosz Ella-kötetet)
Második nekifutásra, a tervezett időpont után három hónappal látott napvilágot a Gazdáné Olosz Ella életművét összefoglaló könyv. Az eredetileg a művész kovásznai mellszobrának avatójára időzített esemény késése még értékesebbé tette a kötetet.
„A szoboravató után hoppon maradtunk, de mondtam, nincs kizárva, hogy a Jóisten keze van a dologban, a könyv gazdagabb lett így” – mondta a hétfő esti bemutatón a kovásznai városi művelődési házban Gazda József, a könyv megálmodója, írója, szerkesztője. Mindez a nyomdai munkálatokat vállaló sepsiszentgyörgyi ArtPrinter Stúdió vezetőjének, Kopacz Attilának köszönhető. Miután elolvasta a kéziratot, úgy látta, a kötet teljesebb lesz, ha abban a művészeti szakértők írásai mellett Olosz Ella tervei, rajzai, vázlatai is helyet kapnak, ugyanúgy, miként Gazda József korábban a Püski Kiadónál megjelent, a textilművészt bemutató monográfiai kötetében. Az Olosz Ella életművét bemutató könyvet a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Ignácz Rózsa Irodalmi Klubjában bocsátották útjára. Zsúfolásig megtelt a kovásznai művelődési ház nagyterme, mintegy tükrözve: Olosz Ellát nemcsak életében szerették, emberként és művészként – a maga szerénységével – maradandót alkotott. Szabó Etelka megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „sokívű ember, művész, tanár, oktató, nevelő, néprajzos, egyben a közösségért, magyarságért sokat tevő személyiség volt, s ezzel még nem mondtunk el mindent róla. Életében nem tudatosult bennünk nagysága, észrevétlenül lopta közénk az értékeket – csak halála után döbbentünk rá erre”. A könyv születésének történetét Kopacz Attila ismertette. Kitért a nehézségekre, kihívásokra, de ennél sokkal komolyabb következtetéseket is levont. Kovásznának élnie kellene Olosz Ella anyagi és szellemi hagyatékával, kellő hozzáállással ez lehetne a város vendégforgalmi fejlesztésének egyik alapja – hangoztatta. Jó példaként a Bernben létrehozott Paul Klee-központot említette, ahol alapítvány kezeli a művész hagyatékát, amely turisztikai attrakció lett, önfenntartásra is képes. Hozzátette: Háromszék rendkívül gazdag olyan művészekben, akik világszinten is kimagaslót alkottak – annak ellenére, hogy Bukarest számára Erdély még mindig fehér folt az ország művészeti térképén, Budapesten pedig „vidékinek” titulálják az itteni alkotókat. Gazda József a kötet forrásanyagának összegyűjtését is felelevenítette. „Nem volt kivétel, a művészeti írók, akik megszólaltak, a legnagyobb alázattal, lelki meghajlással írtak Ella alkotásairól” – hangoztatta. A könyv előkészítése alatt újra együtt lehetett néhai feleségével, élete boldog napjai voltak ezek – vallotta be a közönségnek. A világmindenség bonyolult egyszerűségét vetítette ki, elevenítette meg munkáival, az élet szépségeivel, fájdalmával, bonyolultságával – összegezte Olosz Ella életművét. Olosz Ella munkásságának elismerése, összegzése vonatkozásában az utolsó mozzanat a most megjelent könyv. Halála után fél évvel Budapesten állítottak emlékplakettet, később Kovásznán is pislákolni kezdett kultusza, ma már emlékplakett, tárlat, mellszobor őrzi emlékét. Művészete vándorbot lehet kezünkben, mellyel az emberség útján haladhatunk – mondta Gazda József. A könyv bemutatóján fellépett a vajnafalvi Hozsanna kórus Gyerő Katalin vezetésével. Balogh István Lászlóffy Csaba: Vers – virradatig című versével hangolta az eseményre a jelenlévőket, Pál Szilvia Farkas Árpád írását idézte a könyvből. Az est rövid szeretetvendégséggel ért véget. A Gazdáné Olosz Ella-kötet ötszáz példányban jelent meg, kereskedelmi ára 80 lej. A család a részletfizetés lehetőségét is megteremtette, az igénylők a kovásznai városi könyvtárban áprilisig törleszthetik a könyv árát.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. január 8.

Ortodox térhódítás Kovásznán
A kormány karácsonyi ajándékaként a román ortodox egyház Hargita–Kovászna püspökségének tulajdonába került a kovásznai Tündérvölgyben levő Fenyő Szálloda.
A korábban az állami protokollalap tulajdonát képező, tízmillió lej leltári értékű ingatlan odaítélése azóta is borzolja a kedélyeket: tiltakoznak a magyar történelmi egyházak, melyek hasonló ajándékban soha nem részesülnek, mi több, a kommunista rezsim által elvett ingatlanjaikat sem tudják visszaszerezni – ráadásul azt is el akarják venni tőlük, amit visszakaptak. Tiltakoznak a hazai magyar politikai alakulatok, szervezetek is, és aggódnak a kovásznai magyar lakosok: úgy tűnik, az ortodoxia székelyföldi térhódításának helyőrsége lett a Fenyő Szálloda is.
Aggódik a lakosság
A Fenyő Szálló tulajdonoscseréjének esetleges következményeit a kovásznai lakosság is csak találgatja – van, aki úgy tudja, Moldova Köztársaságból érkezők laknak majd ott, akiket honosítanak, később pedig kovásznai polgárokká válnak, így akarják a románság javára billenteni a lakosság etnikai arányának mérlegét. Mások állítják, a jelenlegi személyzetet elbocsátják, helyüket apácák és szerzetesek veszik át, de még olyan híresztelés is felröppent, miszerint a szálloda mellett impozáns kolostor épül, mely a görögkeletiek egyik fellegvára lesz.
Eme találgatások közös eleme az etnikai arányok megváltoztatása, a görögkeleti egyház térnyerése miatti aggodalom. Hogy a jobbára aggodalom szülte szóbeszéd mellett hiteles forrásból tájékozódjunk, megkerestük a szálloda igazgatóját, Paul Vișinescut, aki Gheorghe Onea adminisztrátorral együtt állítja: semmit nem tudnak a Fenyő Szálló jövőjéről. Ők is csak az ominózus kormányhatározatot ismerik, de hivatalos értesítést a tulajdonosváltásról nem kaptak. Ha többet akarunk tudni, próbálkozzunk az állami protokollalap sinaiai kirendeltségén – ott viszont csak a telefax hangja válaszolt telefonos megkeresésünkre.
A Fenyő Szálló most csendes. Az egységvezetők szerint az év végi ünnepek alatt sok vendéget fogadtak. Jelenleg 58 alkalmazottat foglalkoztatnak, 65 százalékuk magyar nemzetiségű. Nem tartanak a leépítésektől, az ortodox egyház az alkalmazottakkal együtt kapta meg a szállodát – hangsúlyozták. Pártszállónak építették
Amennyire bizarr a mostani tulajdonoscsere, legalább annyira különös a szálló története is. A Román Kommunista Párt Kovászna város tulajdonából kapta/vette ingyen használatba a több mint két és fél hektáros területet, ahová később a szálloda épült. A nyolcvanas évek elején kezdett működni, kizárólag a párttagok (leginkább „főelvtársak”) üdülőhelyeként. A telekkönyv szerint a terület 1999. május 18-ig volt Kovászna tulajdona, akkor a 834-es kormányhatározattal állami tulajdonba sorolták. A szálloda alegységeként tartották nyilván a közelben lévő, korábban a Ceaușescu házaspár által használt vendégházat. Ezt az épületet nem az egyház kapta meg decemberben: az új tulajdonosa a román hadsereg.
A szálloda gazdaságosságáról sokan értekeztek. A legtöbb vélemény szerint jelenlegi működési formájában nem jövedelmező, kizárólag az állam által finanszírozott kezelő- és üdülőjegyekkel érkezők teszik ki látogatóközönségét. Semmi jel nem utal arra, hogy a vendégforgalmi szabadpiacon is labdába szeretne rúgni az egység, pedig felszereltsége nem mindennapi. 186 személyt tudnak elszállásolni 87 kétágyas, két egyágyas szobában és öt lakrészben (melyek nappaliból és hálószobából állnak). Kezelési potenciálja is jelentős, meleg borvízfürdőt, mofettát, borvizes ívókúrát, aeroszolos és inhalációs kezelést, elektro-, fizio- és hidroterápiát biztosítanak.
Jobb lenne a Ceaușescu-villa
Kovászna önkormányzata számára kihívás lenne, ha a kormány esetleges ajándékaként szállodával gazdagodna. Magyarországon találunk példát önkormányzati cégek által működtetett szállodákra, például Zalakaroson – mondta érdeklődésünkre Thiesz János polgármester. A működtetéshez szükséges jogi keretet ugyan nem ismeri, de meg lehetne találni a járható utat. Ám a szállodánál több hasznot hozna, ha az önkormányzat a volt Ceaușescu-vadászházat kapná meg. Vendégforgalmi látványosság lenne, hazai és külföldi turistákat vonzana az érdekes múltú épület.
Sokan kíváncsiak lennének, hol és milyen volt egykoron a Ceaușescu házaspár kéthelyes moziterme, háló- vagy dolgozószobája. A látogatók belépti díja mellett jövedelmet hozhatna a termek vagy az egész épület bérbeadása különböző eseményekre – véli Thiesz János.
A szálloda amúgy most sem hajt nagy hasznot a városnak. Tavaly épületadóként 150 ezer, területadóként 4200, tűzoltósági illetékként 350 és cégérilletékként 28 lejt fizettek be a város kasszájába. A Fenyő Szálló befizeti a fürdővárosi illetéket is (szállóvendégenként napi egy lej). A 2013-as összesítés – amely az összes vendégfogadó egység hozzájárulását jelenti – még nem készült el, de 2012-ben az illetékből 820 ezer lejes bevétele származott a városnak. A Fenyő szálloda alkalmazottjai által befizetett jövedelmi adó 41,75 százaléka is a városhoz kerül vissza – mondta el érdeklődésünkre Bagoly Zsolt, a városháza gazdasági igazgatója.
Görögkeleti templomok
A vajnafalvi ortodox nagytemplom
A Fenyő Szálloda birtoklásával nőtt a görögkeleti egyház súlya Kovásznán. A fürdővárosban ezenkívül három templomuk és egy kápolnájuk áll. Utóbbit tavaly szentelték a Benedek Géza Szívkórházban, és ökumenikusnak nevezik – eddig azonban történelmi magyar egyház lelkésze nem kapott oda meghívást istentiszteletre, misére. Ha hívnának, szívesen tennénk eleget a kérésnek – jelentette ki Balogh Zoltán, a Kovászna-belvárosi egyházközség lelkésze.
A kovásznai – pontosabban vajnafalvi – görögkeleti izmosodáshoz és történetíráshoz ugyancsak jól jön a kormány ajándéka. A Crestinortodox.ro honlapon a Kovásznát tárgyaló fejezetben (az alábbi adatok is innen származnak) kijelentik: „jelen pillanatig nem ismeretesek dokumentumok a XVIII. század előtt létező ortodox templomot illetően.
Információk vannak 1777-ből, amikor megépült a Szent Miklósnak szentelt fatemplomocska.” A fatemplomot 1800-ban lebontották, helyét egy tölgyfából készült kereszt jelzi. Ugyanabban az évben fejezték be egy másik templom építését. 1794-ben 130 forinttal vásároltak telket, „melyen ma is templom és temető áll”, az új templom felhúzását 1794. július 17-én kezdték el. (Orbán Balázs írta: „A kovásznai ref. egyházközség birtokában van egy igen szép fedeles kehely, melynek oldalán minuskel betükkel ez van irva: »Hoc est corpus meum VI. XIII.« A betűk idoma mutatja, hogy a XV. században készült.” A vajnafalvi református hívekről az első lényegesebb híradást egy 1762-ből származó jegyzőkönyvben találni, melyben az áll, hogy az 1762-es kovásznai esperesi vizitáció során derült ki az egyházi hatóságok előtt, hogy a vajnafalvi hívek egy temetőben lévő színben tartották az istentiszteleteket.)
1940 nyarán a nagyszebeni ortodox érsekség jóváhagyta egy Kovásznára tervezett új templom tervét – ám a bécsi döntés keresztülhúzta elképzeléseiket. Jóval később, 1992-ben kezdte el a kovásznai ortodox közösség gyűjteni az anyagot egy új templom építésére. Erre többek között a megnövekedett turistaforgalom miatt volt szükség – írja a honlap. Az építkezést 1993-ban kezdték el – a helyi tanács engedélye nélkül. Az új templom harangjai 1995. november 5-én – Iustinian Teculescu püspök születésének 130. évfordulóján – szólaltak meg először. 2002. június 16-án, három nappal a hősök napja után szentelték fel (az egyház Szent Zsinatja június 13-át nemzeti egyházi ünneppé, valamint a 2003/379-es számú törvény a Hősök Napjává, román nemzeti ünnepé nyilvánította). 2006. november 12-én tették le egy újabb ortodox templom alapkövét. 2008 februárjában Traian Băsescu államfő jelenlétében szentelték fel a Montana Szálloda mellett épülő máramarosi stílusú ortodox fatemplom keresztjét, és helyezték a toronyra. A templomot félkész állapotban is használták, 2012. november negyedikén szentelték. Az újabb templom építése akkoriban ugyancsak kiütötte a biztosítékot: sokan megkérdőjelezték, miért épp oda – a város magyar részébe – építik, egyáltalán szükség van-e rá.
Máramarosi stílusú templom
Nemrég a szívkórházban szenteltek kápolnát az intézményt látogató betegek kérésére, Monica Sporea akkori menedzser és Ioan Sălăjan, Kovászna és Hargita ortodox püspöke közbenjárására készülhetett el. A kórház régi épületében korábban gyűlésteremnek használt részt rendeztek be kápolnának, mely ortodox rítusú, de nem zsúfolták tele görögkeleti jelképekkel, azt akarják, hogy minden felekezet használhassa imádkozásra. A szentelésre nem hívták meg a római katolikus és a református egyház papjait, de készen állnak a velük való együttműködésre – mondta akkor a menedzser asszony. Az alapvető intézmények és a nemzeti identitás
A Fenyő Szálloda ortodox egyházi tulajdonba utalásának célját maga a kormány határozta meg: az állam alapvető intézménye, a nemzeti identitás megőrzésében fontos szereppel bíró Román Ortodox Egyház tevékenységének segítésére. Az állam más „alapvető intézményei” is részesültek a kormány nagylelkűségében. A december 18-án kelt 2013/114-es sürgősségi kormányrendelettel (a Hivatalos Közlönyben december 24-én jelent meg) az ortodox egyház mellett a Román Hírszerző Szolgálatnak adták az Olănești fürdői protokollpalotát („a szolgálat specifikus tevékenységéhez szükséges optimális körülmények biztosítására”), és a védelmi minisztériumnak ítélték oda a tündérvölgyi Ceaușescu-villát. Az átadásokat a kormányhatározat Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított harminc napon belül megejtik.
* * * Támogatás szentkeresztre
Háromszéken a megyeháza a maga során támogatja az egyházakat. A megyei tanács honlapja szerint a kovásznai magyar baptista gyülekezet 2012-ben és 2013-ban is 3000 lejes támogatásban részesült, a belvárosi reformátusokat tavaly 2000 lejjel, a vajnafalviakat szintén 2000 lejjel támogatta a megyeháza. Ugyanakkor a zágonbárkányi ortodox felekezet szentkeresztállítását 2012-ben 80 000 lejjel, 2013-ban 10 000 lejjel támogatták – ekkora összeget más egyházközösség nem kapott. Ismeretünk szerint a megyei tanács eddig minden – a követelményeknek eleget tevő – pályázatra nyújtott támogatást.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. január 24.

Sztrájkolók esőben, fagyban (Kovászna)
Fagyos szélben, havas esőben is folytatták tegnap éhségsztrájkjukat a kovásznai Montana Szállótól elbocsátott alkalmazottak. Egész nap nem ettek, csupán vízzel, meleg citromos teával enyhítették szenvedésüket. A demonstráció ma is folytatódik, de az embertelen körülményekre való tekintettel holnaptól megszakítják az éhségsztrájkot – mondta el Vasile Neagovici szakszervezeti bizalmi, aki tegnap is ott volt a tüntetők mellett.
Az egyik sztrájkoló, Csutak Jutka a fagytól elkékült szájjal mondta: nem akarnak egyebet, csak dolgozni. Keserűen mesélte: egyedül van, kölcsönt kell törlesztenie, de mindez nem érdekli a Sind Tour Kft. vezetőségét, tíz év után útra tették. Egyetlen céljuk van: leépíteni, hogy minél nagyobb legyen a profitjuk. Háber Jánost 32 év szolgálat után bocsátották el. Felháborodva mondja: a cég vezetősége az egyik tévécsatornának azt nyilatkozta (mi is szerettük volna megtudni a cég álláspontját, de akárhányszor kerestük, az őr mindig azt állította, a vezetőségből senki nincs ott): hatmillió eurót fektetnek be a Montana Szállóba, ebből hármat már el is költöttek. „Azt állítják, a 250-ből kilencven szobát háromcsillagosra modernizáltak, de a kellő felület sincs meg, és nincs szappantartó, a bútor a régi, egyedül a függönyök újak. Korábban az új hűtőket is elvitték Herkulesfürdőre, de nem hozták vissza” – fejtegette. A sztrájkolóknak meleg teát vitt két társuk, aki jelenleg a szívkórház betege. Erre már rögtön reagált a cégvezetés: kilátásba helyezték, hogy feljelentik a betegszabadságon levőket, mert elhagyták a kórházat. Nevetséges – mondta Neagovici –, a szívkórház betegeinek épp azt ajánlják, hogy naponta hosszú sétákat tegyenek. Miért zavar valakit, ha a Montanáig sétáltak? – tette fel a kérdést. A szakszervezeti bizalmi elmondta, úgy tudja, engedélyezték, hogy jövő szerdán Bukarestben a Testvériség Szakszervezeti Tömb székháza előtt és a Sind Tour Kft. székhelyénél tiltakozzanak. Ha ez sem jár sikerrel, minden szerdán a Montana előtt tüntetnek majd, egészen júniusig, amikor már vendégek is lesznek a szállóban.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. február 5.

Szigorított földvásárlás (Miként érinti a székelyföldi gazdákat az új jogszabály)
Január elsejétől lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, így elvileg bármelyik uniós ország polgára vásárolhat mezőgazdasági területet Romániában. Sokan ezt veszélyként fogták fel, úgy látták, külföldi kézbe kerülhet a hazai termőföld jó része. Ennek elkerülése végett törvénnyel kívánták szabályozni a földek adás-vételét. Arra voltunk kíváncsiak, a jogszabály miként érintheti a háromszéki, székelyföldi gazdákat, földtulajdonosokat.
A képviselőház tavaly december 17-én fogadta el a mezőgazdasági minisztérium által kezdeményezett törvénytervezetet. A jogszabály azonban nem jelenhetett meg a Hivatalos Közlönyben, mivel Traian Băsescu államfő január 7-én újraelemzésre visszaküldte azt a parlamentbe. Victor Ponta miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott: változtatásokat eszközöltek, két héten belül meglesz a törvény végleges formája, és újra elfogadják azt. A mezőgazdasági tárca által kidolgozott jogszabállyal azt szeretnék elérni, hogy a külföldiek előtt hazaiak nyerjenek elővásárlási jogot. Sorban a következőképpen nézett ki az elővásárlási joggal rendelkezők listája: társtulajdonos magánszemélyek, földbérlők (árendások), szomszédos területek magántulajdonosai, 40 év alatti gazdák, akik az illető helység közigazgatási területén folytatnak tevékenységet, és végül – de nem utolsósorban – a román állam.
Az elnöki kifogások sora is hosszú. A törvény nem írja elő, mi történik abban az esetben, ha senki nem él az elővásárlás jogával, vagy ha az elővásárlási joggal bírók kisebb összeget ajánlanak a földért, mint más vásárló. Arról sem rendelkezik, hogyan bizonyítják mezőgazdászi minőségüket az elővásárlási joggal élők. A jogszabály által meghatározott új intézmény, a telekpiacot kezelő és szabályozó hatóság feladata a földvásárlások ellenőrzése, ugyanazon hivatal az állami elővásárlási jog tulajdonosa is – Băsescu szerint viszont a két feladatra külön intézményeket kellene létrehozni. Az új törvénnyel szemben nemcsak az államfő fogalmazott meg kifogásokat. A mezőgazdászok állítják: jelenlegi formájában a dokumentum nem a külföldiek földvásárlását akadályozza meg, hanem a hazaiak elé gördít akadályt. Laurenţiu Baciu, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Szövetségének elnöke a Business24.ro hírportálnak kijelentette: a földvásárlás szabályozása annyira bonyodalmas, hogy egy romániai gazdának doktori címet kell szereznie egy darab föld eladásához.
Márton Árpád képviselő – aki részt vett a törvény kidolgozásában – lapunk érdeklődésére elmondta: eredeti formájában a hazai tulajdonosoknak is gondot okozott volna a jogszabály. Az államot elővásárlási joggal ruházza fel – ez gond. Székelyföldet kevésbé érinti, de a törvénytervezet előírta, hogy a határvidéken, az országhatártól húsz kilométeres körzetbe eső területeket csak a Román Hírszerző Szolgálat beleegyezésével lehet eladni. Tehát, ha valaki társtulajdonosának, szomszédjának adná el telkét, a titkosszolgálat beleegyezését kell kérnie. „Nem tudom, mi lehetne a sorsa ezeknek a földeknek. Ha a hírszerző szolgálat jóváhagyja, az állam veheti meg, ez nagyon kacifántos dolog” – nyilatkozta a képviselő. A jogszabály nemcsak a külföldiek földvásárlási jogát szabályozza, hanem az eladás módját is. Az állam szerepét fenntartásokkal kell fogadni, ráadásul az eljárás az önkormányzatok számára is nehézkes. Az RMDSZ számos módosító javaslatot tett a törvénytervezethez, melyeket nem fogadtak el. Megtörténhet, hogy az újratárgyalás során ezekből a javaslatokból is bekerülnek a törvénybe – mondta.
A megyei agrárigazgatóság vezetője, Könczei Csaba szerint a jogszabály sok fejtörést hozhat a háromszéki gazdáknak. „Itt nem áll fenn a veszély, hogy külföldi kézre kerül a termőföld – de a helyiek közötti adás-vétel erősen megnehezedik” – vélekedik az igazgató.
Más országok példája
A környező, unióba újonnan belépett országokban is próbálják akadályozni a külföldiek földvásárlását. Magyarországon külföldi nem vásárolhat termőföldet, csak ha Magyarországon is lakik, magyar állampolgársággal rendelkező házastársa van, és olyan területet akar megvenni, melyet legalább három éve bérel. Ez esetben sem lehet nagyobb a megvásárolt földterület 300 hektárnál. Lengyelország uniós csatlakozásakor 12 éves földmoratóriumot alkudott ki – ez csak 2016-ban jár le. Bulgáriában külföldi magánszemély csak akkor vásárolhat mezőgazdasági területet, ha agrárképzettsége van és megtelepedik az országban. A Bulgáriában bejegyzett jogi személyek viszont vásárolhatnak földet. Csehország és Szlovákia esetében a földmoratórium 7 év volt, kivételnek számítottak az oda házasodott, hároméves agrártapasztalattal rendelkező külföldiek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. február 10.

A huszár mulatni is tud
Ötödik alkalommal tartották meg a hétvégén a hagyományos háromszéki huszárbált Sepsiszentgyörgyön. Pénteken este mintegy háromszáz meghívott jelent meg a Kolcza vendéglőben. Magyarországról, Székelyudvarhelyről is érkeztek a huszármozgalommal szimpatizálók Fazakas Péter huszár főhadnagy, a szervező Szilaj Hagyományőrző Egyesület elnökének meghívására.
A rendezvényen fellépett a Kónya Ádám Művelődési Ház László Attila vezette Magyar Férfidalárdája, de a huszárok is kivágták a rezet: Fazakas Péter karnagy irányításával huszárnótákat adtak elő, közöttük volt a legfiatalabb regruta, az ötéves gidófalvi Pap Kristóf is. Mi több, tánccal is szórakoztatták a negyérdeműt. A rövid műsorban versmondással lépett fel Recsenyédi Hanna és Fazakas Etele. Fazakas Péter megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a múltról emlékezni szükséges, de a jövőt építeni kell. Az esemény összegzéseként Recsenyédi Béla huszár hadnagy elmondta: nagy előrelépés, hogy a huszárok immár tánccal is bemutatkozhattak, nem kellett táncegyüttest meghívniuk. A huszár, az mulatni is tud – jegyezte meg.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. március 12.

Lefestették a várostáblát és az iskola falát (Kovászna)
Döbbenettel vették észre tegnap reggel a kovásznaiak, hogy éjszaka a Kőrösi Csoma Sándor Líceum egyik falát piros-sárga-kék színűre festették le ismeretlen tettesek. Ugyanakkor észlelték: a fürdőváros bejáratát jelző táblát is a trikolór színeire pingálták ki.
A Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatósága értesítette a rendőrséget, majd a helyszínelés után eltávolították a festéket. A tanoda udvarán amúgy vannak térfigyelő kamerák, de az épület kiszemelt oldala – az Iskola és a Ștefan cel Mare utcát összekötő átjáró mentén – nem esik látószögükbe, ezért nincsenek videofelvételek a tett elkövetéséről. Az éjjeliőr sem figyelt fel az eseményre, nagy területet kell felvigyáznia egyedül – magyarázta Becsek Éva igazgató. Nem csak a Kőrösiben dolgoztak a „művészek”. Trikolór színűre festették a város Sepsiszentgyörgy felőli bejáratát jelző táblát is, és fekete festékkel kenték le a szomszédos székely kaput (képünk), melyre magyarul és rovásírással bevésve szerepel a település neve. A polgármesteri hivatal szintén a rendőrségnek jelezte az esetet, majd eltávolíttatta a nem kívánt festést. Siettek, mert nem akarták, hogy a turistaidény kezdetén összemázolt várostábla várja a vendégeket – mondta Thiesz János polgármester. Tegnap dél körül már csak a várostábla mellett a fűre fújt piros festék jelezte a rendbontók munkáját – valószínűleg a gyepen próbálták ki festékszórójukat. A városvezető azt is elmondta: véleménye szerint nem kovásznaiak a tettesek, tudomása szerint a város román közössége is elítéli a hasonló megnyilvánulásokat. Tegnap délelőtt Kovásznán az a hír is járta, hogy Páké és Barátos helységnévtábláit is összefestették. Kerestély Csaba polgármester nem erősítette meg a hírt, érdeklődésünk után személyesen ellenőrizte a táblákat, de nem talált rongálásra utaló nyomokat.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. május 16.

Önrendelkező Székelyföldet, hivatalos magyar nyelvet kérnek
Románia kormánya és parlamentje tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt minden kötelezettségét, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait; Románia területén Székelyföld néven hozzanak létre közigazgatási régiót, amely foglalja magában a memorandum mellékletében szereplő településeket (153 Hargita, Maros és Kovászna megyei község és város – szerk. megj.), és csak ezeket.
Autonóm státust kérünk ennek a régiónak. Kérjük, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a tíz százalékot, az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – ezek az alapvető követelései annak a petíciónak, amit Uzon község helyi tanácsa tegnap fogadott el. A határozat ugyanakkor felhatalmazza a község polgármesterét, hogy a petíciót eljuttassa a megye kormánymegbízottjához, az EU szerveihez, valamint az ENSZ Emberjogi Tanácsához.
A vonatkozó határozattervezetet és indoklását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fogalmazta meg. Magyar emberként úgy gondolta, érdemes tárgyalni, megvitatni az SZNT kezdeményezését, erre jó alkalmat adott a tanácsülés – mondta el érdeklődésünkre Ráduly István polgármester.
Az ülésen részt vett Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, aki elmondta, Hargita megyében három, Maros megyében egy önkormányzat már elfogadta a petíciót. Előbbiben a prefektus máris megtámadta a határozatokat. Az SZNT számított erre a lépésre, előkészített egy iratot, melyet EU-s fórumokhoz fognak eljuttatni. A határozat megtámadásával alapvető állampolgári jogot, a kérvényezési jogot sértik – fogalmazott Gazda.
A tegnapi tanácsülésen többen szólni kívántak a határozattervezet kapcsán. Vrânceanu Alexandru tanácstag arra volt kíváncsi, mivel segít az autonómia a napi problémákban. Az RMDSZ sokszor volt kormányon, de ennek jó hatását sem a románok, sem a magyarok nem érezték. A polgármester konkrét példákkal próbálta magyarázni az autonómia lényegét. Helyben hozhatók a közösséget érintő döntések, például nem országos szinten szabják meg a fűtéspótlék értékét, nem Bukarestben meghirdetett pályázatokkal választják ki a helyi befektetések kivitelezőit. Mindenkin segítene az is, ha helyben maradnának a pénzek – vázolta a községvezető. Gazda Zoltán azt is hangsúlyozta: az autonómia nem a magyaroknak szól, hanem a régió minden lakosának. Vrânceanu később kijelentette: ők is jónak látnák az ilyen autonómiát, gazdasági szempontból legyen jó magyarnak és románnak is.
A nyugdíjak kérdése is felvetődött. Mi lesz azokkal, akik eddig a román államnak fizették be nyugdíj-hozzájárulásukat? Gazda Zoltán megnyugtatóan válaszolt. Két lehetőség is van: vagy az állam fizeti tovább a nyugdíjakat, vagy a vonatkozó nyugdíjalapot átutalja az autonóm közigazgatásnak. Kovács Zsombor sepsimagyarósi falumegbízott felvetette: az emberek nem tájékozottak a tekintetben, hogy milyen előnyökkel jár az autonómia. Válaszában Gazda elmondta, tizenkét pontban összegezték az autonómia előnyeit, és ezt valóban tudatosítani kell a polgárokban. Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. május 28.

Bányászjárás-hangulatot elevenít fel Kovásznán a szakszervezeti vezető
„Nagytakarítás”, vagyis a vezetőség eltávolítása helyett egy csésze kávéval is beérték volna tegnap a kovásznai Montana Szálloda előtt tüntetők.
A kétórás demonstráció után a szálloda elbocsátott alkalmazottjainak nyolcfős csoportja bevonult a hotel előcsarnokába, ahol a bárban kávézni szerettek volna. A presszó azonban zárva volt, így távoztak, legközelebb egy hónap múlva találkoznak a tüntetés megszokott helyén – mondták. Egy héttel korábban a tüntetőket vezető Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet elnöke kemény hangon kérte a szálloda vezetőségének lemondását. Ha nem mennek, ők végeznek majd nagytakarítást a szállodában – hangoztatta akkor. Tegnap a tüntetők azonban csak a lemondást követelték. Dr. Bálint Zsuzsa, a szálloda kezelőközpontjának főorvosa tegnap érdeklődésünkre elmondta: ha a tüntetők anyagi vagy morális kárt okoznak a szállodában, akkor vállalniuk kell érte a felelősséget. A tüntetőket személyesen ismeri, némelyikkel 20–30 évet dolgozott együtt, civilizált embereknek tartja őket, nem hiszi, hogy ilyesmire vetemednének. A szakszervezeti vezető megnyilvánulása, ahogyan bejelentette a „nagytakarítást”, az a ’90-es évek bányászjárásainak hangulatát idézi – vélekedett. A főorvos azt is elmondta, a szálloda nincs csődben, sőt, Kovásznán az egyetlen egység, amely saját lábán próbál megállni, és nem a kezelőjegyekkel érkezőkre alapoz. Jelenleg 134 vendégük van, ötven állandó alkalmazott (akiknek szezonon kívül biztosították a 75 százalékos fizetést) és több idénymunkás biztosítja a kiszolgálást. Ha a tüntetők nem tértek volna peres útra, lett volna esélyük az újraalkalmazásra. Most azonban várják a per eredményét, ha a bírák azt mondják, törvénytelen volt az elbocsátás, akkor visszaveszik az embereket, ha viszont a szállodának adnak igazat, lezártnak tekintik az ügyet – fogalmazott. A szállodában az idény beindulásáig vannak nehézségek, de azt nem tartja jogosnak, hogy Neagovici a vezetőséget és őt személyesen is az egység csődbe juttatásával vádolja. A téli elbocsátásokat jogi lépésekkel, a kollektív munkaszerződésben foglaltakkal lehetett volna rendezni. Azt tervezték, tavaly télen Herkulesfürdőn tárgyalják meg a szerződést tizenöt fős bizottság előtt. Ennek a csoportnak a jogi szakértője kellett volna legyen Neagovici, de ő nem jelent meg a gyűlésen. Ezzel elbukott a kollektív munkaszerződés – mondta el Bálint Zsuzsa.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. július 7.

Záró istentisztelet Orbaiteleken (Kálvin-napok)
A szóbeszéd szerint Telek a világ közepe. Ez be is bizonyosodott szombaton a Kézdi-orbai Egyházmegye által szervezett Kálvin-napok zárórendezvényén. Mintegy ezer résztvevőre számítottak, de ennél sokkal többen – és nem csak reformátusok – jelentek meg az egyhetes rendezvénysorozat orbaiteleki záróeseményén.
A vendégeket a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar fogadta. A résztvevők hamar felállították közösségi sátraikat, majd az összegyűltek a zászlófelvonás után a falu labdarúgópályáján megépített emelvény előtt sorakoztak a szabadtéri istentiszteletre. „Amikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orczátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait” – Pál apostol Thessalonikabeliekhez írt első levelének gondolatára építette igehirdetését Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Az ige által megszólítva találják magukat a Kálvin-napok résztvevői – összegzett. Az eseményen részt vevő fiataloknak külön istentiszteletet tartott Péter Barna lelkész. Az istentiszteletet követően a gyülekezetek összefonódására, a kapcsolatok szilárdítására helyezték a hangsúlyt. A tömeg csapatai főzőversenyben is összemérték tudásukat, a készítményeket és a tálalást Daragus Attila torjai polgármester és felesége pontozta. A fiatal legények focimérkőzéseken csaptak össze, a legjobbnak a szörcsei együttes bizonyult. A táncházban először lépett nagyközönség elé a Zágonban élő Dezső Attila, Dezső István (VIII., illetve V. osztályt végeztek) és Márton János kántor alkotta csapat. A sepsiszentgyörgyi Bonus Pastor Alapítvány a szenvedélybetegek gyógyulásának útjait kereste, a nap folyamán sokan kézműveskedtek.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 15.

Lovasok Székelyföldért
Szombat déltől vasárnap hajnalig, 15 óra alatt 168 kilométert tesz meg Háromszéken az a 68 lovas, aki részt vesz a Székely Lovasok Székelyföldért lovas váltóban. A staféta a csíkcsicsói Csodaszarvas Egyesület vezetője, Lutz Levente ötlete.
Indulási pontja Csíkcsicsó volt, háromszéki utolsó állomáshelye Kézdiszentlélek, onnan tér vissza. A váltó célja körbejárni Székelyföld etnikai határait, egyúttal összefogni a székelyföldi lovas- – és magyar érzelmű – társadalmat. Az előrejelzések szerint a Székely Vágta után ez lesz Székelyföld második legnagyobb lovas megmozdulása.
A váltó szakaszait nappal kettő, éjjel három lovas teljesíti. Az egyik lovas székely zászló mintájú tarisznyát visz, benne GPS-készülékkel, mely az útvonalat, az egyéb adatokat rögzíti. A másik lovas székely zászlóval vonul, az éjjelente harmadiknak bekacsolódó lovas biztonsági szerepet vállal. Sötétedés után fáklyafénynél folytatják útjukat.
A váltó háromszéki szervezője, Jakab Kevend István érdeklődésünkre elmondta, nem sikerül valójában körbejárni Székelyföld etnikai határait. Ez többek között némely települések lovastársadalmának hiányával magyarázható. Az is közrejátszik, hogy a biztonságot nem kockáztatják a teljes területi lefedéssel – ezért nem érinti a staféta Kézdivásárhelyt. Orbaiszéken sem tudták a pontos határok vonalát tartani, nem jutnak el Zágonba, Kommandóra, Kovásznára – pedig ezen települések közelében húzták meg egykor Magyarország határát. Objektív okok miatt marad ki az útvonalból Maros megye is. A lovas stafétát minden évben meg szeretnék szervezni, jövőre úgy tervezik az útvonalat, hogy az valóban egybevethető legyen Székelyföld tulajdonképpeni határaival. A stafétát több településen ünnepélyes keretek között fogadják, civil szervezetek, magánszemélyek mellett a helyi önkormányzatok, a megyeháza is hozzájárul az esemény sikeréhez, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is végiglovagolja az egyik szakaszt.
A váltó a következő időpontokban érinti a megye településeit: 12.45 Vargyas, 13.30 Barót vargyasi bejárata, 14.45 Szárazajta, 17.20 Árkos (a központban), 18.10 Sepsiszentgyörgy (a Kovács vendéglőnél), 19.20 Kökös (a Gábor Áron-emlékműnél), 21.50 Szörcse, 22.40 Székelypetőfalva, 23.10 Imecsfalva, 23.40 Gelence. Éjfélkor Hilibben lesznek, negyedóra múlva Ozsdolán, 1.30-kor Nyujtódon, kettőkor Alsólemhényben, 2.30-kor Kézdialmáson, 2.50-kor Esztelneken, 3.25-kor Bélafalván, 3.50-kor Kézdiszentkereszten vonulnak át. 4.30-kor Szentléleken jelennek meg, innen Torjára lovagolnak, ahol a csíki lovasok veszik át a tarisznyát és a székely zászlót, mely visszaér Csíkcsicsóba.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 18.

Mindszenty-szobrot avattak (Kovászna)
Nem zavarta a kovásznai katolikusokat a tegnapi zuhogó eső, méltóságteljesen vettek részt templomuk búcsúján, melyen egyúttal Isten háza megépítésének 100. évfordulóját is ünnepelték. Zsúfolásig megtelt a templom, sokan csak állva hallgathatták a szertartást. Az ünnepi misét ft. Tamás József segédpüspök celebrálta. Szent István életútját méltatta (a templom is Szent Istvánnak van felszentelve), kiemelve erős hitét, kitartását, összefogó erejét.
A templom százéves fennállása is mutatja, hogy erős a kovásznai katolikus közösség, kitart hite mellett – méltatta nt. Kovács Gábor plébános, címzetes esperes. A nap nagy eseménye a templomkertben felállított Mindszenty József-szobor leleplezése volt. A bíboros egész alakos szobrát a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állíttatta, a lovagok eszmei atyjuknak tekintik Magyarország utolsó hercegprímását. A szoborállítást Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezte, a költségek jelentős részét is felvállalta. Alkotója a dombóvári Varga Gábor, a talapzatot Kakas Árpád lovagrendi kincstárnok készítette el. A Mindszenty-szobor Márton Áron egész alakos emlékműve mellé került. A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és a kovásznai Szent István Egyházközség a frissen avatott szoborral állított méltó emléket a XX. század sokat szenvedett főpásztorának, a mártír sorsú Mindszenty József bíborosnak.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 2.

Könyvbemutató az új konferenciateremben (Zágon)
Felavatták a hét végén a Mikes–Szentkereszty-kastély alagsorában kialakított konferenciatermet. Az esemény a zágoni napok része volt, a szalagot Kis József polgármester és Krzysztof Kuchzynski, Zágon lengyelországi testvértelepülése, Namyslow vezetője vágta el, jelen volt Márton Árpád képviselő, valamint Tamás Sándor megyeitanács-elnök is.
Kis József hangsúlyozta: a megyeháza komoly szerepet vállalt a műemléképület felújításában, a munkát a tetővel kezdték, mostanra jutottak a pincéig. A munkálatok során mindvégig igyekeztek megőrizni az épület korhű jellegét.
A konferenciaterem első eseményeként mutatták be vasárnap Zágon egyház- és művelődéstörténeti monográfiáját taglaló sorozat első két kötetét. A falutörténet megírásának ötlete Berszán Lajos lelkész nevéhez fűződik. Szerzője Balogh László, szerkesztette Málnási Levente, három-négy éves munka húzódik a kiadás mögött. A szerző elmondta: a most megjelent kötetek az akadémiai és a „falusi” jellegű monográfiák közé illeszthetőek be. Kis József szerint a zágoni utódoknak is szükségük lesz a kötetekre, Tamás Sándor meg is ígérte, hogy egy ennél bővebb, a Székelyföld településeit bemutató sorozatban helyet kapó zágoni monográfia kiadását is támogatja a megyeháza – ugyanis erre vonatkozó programot indítottak a megyei önkormányzatnál. Megjegyezte továbbá: nagyon sokan voltak a könyvbemutatón, ami azt jelenti, Zágonnak nemcsak a múltja, hanem a jelene is erős.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 19.

Továbbra is támogatják a Demokrácia Központokat (Németh Zsolt Kézdivásárhelyen)
A kézdivásárhelyi EMNP vendége volt Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Zsigmond Barna Pál csíkszeredai magyar főkonzul és Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke társaságában érkezett a céhes városba.
Meglátogatták a helyi Demokrácia Központot (DK), a Beke Ernő-féle Gyűjtemények Házát, majd az EMNP székhelyén sajtótájékoztatón ismertették tapasztalataikat. Mindig megdobog a szíve, ha Kézdivásárhelyre érkezik, számára ez a legkedvesebb erdélyi város – vallotta be Németh Zsolt. Hosszasan értékelte a Demokrácia Központ tevékenységét: eredményesen működik, jelentős a hozzájárulásuk a honosítás megvalósításában, köszönet illeti egyedülálló munkájáért. Mint mondta, eddig 600 ezer friss állampolgára van Magyarországnak, folytatják a honosítást, fenntartják az anyagi forrásokat, el szeretnék érni, hogy ez a szám a következő négy évben elérje az egymilliót. Ehhez hatékony munkára van szükség, a Demokrácia Központok munkatársaival közösen kell megtalálniuk az utat a honosítás felpörgetéséhez. Kampányok jönnek, kampányok mennek, ezekben az időkben a politikumnak is ki kell nyilvánítania a konszenzust, az együvé tartozást – hangoztatta. Papp Előd az erdélyi magyarok legközelebbi barátjának nevezte Németh Zsoltot. A honosítás a nemzetegyesítést jelenti, ezentúl több időt kell ennek szentelni, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel – szögezte le. Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségével kapcsolatban elmondta, jól haladnak az aláírások gyűjtésével, ma-holnap meglesz a kellő számú aláírás, a jelölt dossziéját kedden iktatják a bukaresti választási irodában. Kíváncsian várják az ezt követő eseményeket – fűzte hozzá. Az SZNT elnöke is támogatta aláírásával Szilágyi indulását, összeállt a közösség, mely elláthatja az erdélyi magyarság érdekképviseletét – hangoztatta. Johann Taierling felső-háromszéki EMNP-vezető elmondta, Kézdiszéken eddig hétezer személy kapott magyar állampolgárságot, de van, mit tenni, hiszen a kisrégióban hetvenezren élnek. Szombat estig gyűjtik a Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírásokat, akit tudnak, személyesen keresnek fel, mások az EMNP székházában adhatják le kézjegyüket – számolt be. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: hamis az Index portál állítása, mely szerint tízezres nagyságrendben történtek volna visszaélések a honosítás kapcsán. Ha lett volna visszaélés, a magyar hatóságok felléptek volna ezek ellen – nyomatékosított. Kinek az érdeke a honosítás elleni támadás? – tette fel a kérdést. A feleletet a választási kampányban kell keresni, korábban a szocialista párt a „23 millió román” veszélyével próbált keresztbe tenni – mondta a politikus.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 22.

Új emlékhely Gelencén (Jancsó napok)
A magyarság két döntő történelmi eseményének állítottak emlékjelet Gelencén: a faluközpontban elhelyezett köztéri alkotás egyrészt a nándorfehérvári győzelemre, másrészt a trianoni döntésre emlékeztet. Az avatóünnepségen méltatták a kétoszlopos emlékmű megálmodóját és elkészítőjét, Kelemen Dénes nyugalmazott tanítót. A tegnapi rendezvény a Jancsó Benedek Emléknapokhoz kapcsolódott.
A két oszlopról maga az alkotó beszélt: a baloldali oszlopon az 1456. július 22. dátum olvasható, egy stilizált óramutató pedig déli tizenkét órát mutat. Kelemen Dénes így ismertette Hunyadi János törökök feletti győzelmét, mely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is megmentette a turbános uralomtól. A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, III. Kallixtusz pápa ezzel hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért.
A második oszlop pontosan 282 centiméter magas – 282 ezer négyzetkilométer volt egykoron Magyarország területe – magyarázta Kelemen Dénes. A több szakaszra osztott oszlopon a Magyarország nevével jegyzett rész 93 centiméter, 93 ezer négyzetkilométer maradt az ország területe a trianoni döntés után. Erdélyt 102 centiméter jelzi, helyet kapott Felvidék, Délvidék neve is, kisebb sávok jelzik a Csehszlovákiához, Olaszországhoz, Ausztriához csatolt magyar területeket. A fába faragott Trianon név a helyesírási szabályok tudatos megszegésével kisbetűvel íródott, három részre osztott. Tri-a-non – olvasta, ami azt jelzi: háromszor is nem a döntésre! Ezt a kijelentését vastapssal fogadta a több mint százfős közönség. Egy képletes harang is helyet kapott az oszlopon, félredöntött helyzetben. Néma harang, ez Trianon jelképe – jelentette ki. Az alkotás oldalán lévő négy fül a Tiszát, Dunát, Drávát és Szávát jelképezi. Ott, ahol zúg az a négy folyó – ismertette a tanító.
Az emlékhely még nem teljes, itt kap majd helyet a falu három korszakát bemutató térképegyüttes, és két másik, kisebb oszlop is. Ezeket június 20-án, pontban 16.32 órakor (a trianoni döntés ideje), illetve július 22-én délben avatják. Úgy lesznek beállítva, hogy említett időpontokban a kis és nagy oszlopok árnyéka épp egybe fog esni – magyarázta Kelemen Dénes. Az alkotót hosszasan méltatta Cseh József polgármester. Ötven éve él Gelencén, nemcsak tanítóként, hanem művelődés- és turizmusszervezőként, köztéri alkotások létrehozójaként, fafaragóként, festőként is beírta nevét Gelence történetébe. Nyolcvanhét székely kaput faragott, ezekből huszonegyet Gelencén állítottak fel, a többi a világ minden sarkában – mondta a községvezető. A polgármester a helyi tanács és a község nevében emléklappal, plakettel tüntette ki Kelemen Dénest. Az új emlékhelyet Berecz István plébános áldotta meg. Rövid beszédében hangoztatta: nem sebeket akarnak felszakítani, emlékeztető, meggondolkodtató jel kell legyen az emlékhely.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-162




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998